Testünk motorja

Már az anyaméhben beindult, s születésünk óta szakadatlanul dolgozik. Percenként 70-80-szor ereinkbe pumpálva a vért, évtizedeken keresztül, szünet nélkül. Ez a hatalmas munkabírású szervünk a szív.   Tőle függ szerveink vérellátása, életerőnk, fizikai és szellemi teljesítőképességünk.  Épsége viszont nagymértékben tőlünk függ. Mint a lerakódásoktól részben eldugult benzinvezetékkel működtetett motor, ha túl nehéz terhet kell hosszú időn át szállítania, ugyanúgy fulladozik a szívünk, ha elmeszesedett koszorúserek táplálják, miközben túlsúlyos testünket próbálja átáramoltatni.

Mindannyian tudjuk, hogy helyesen élve - kevesebb evés, kevesebb stressz, több mozgás - ez az állapot megelőzhető lenne, de sokunknak ez valahogy mégsem sikerült. Életmódot változtatni sohasem késő, de a több mozgás és kevesebb evés mellett érdemes a „benzinvezetéket” és a „motortestet” is egy kicsit „feljavítani”. Lehetséges ez gyógyszerszedés nélkül?  A fekete áfonya, a fekete berkenye, a szőlőhéj ill. szőlőmag kivonatával mindez megoldható.

Évek óta gyűlnek a tudományos bizonyítékok az anthocianidinekről, melyek a fenti gyümölcsökből vonhatók ki, hogy képesek az erek elmeszesedését késleltetni, rendszeres szedés mellett a már kialakult elváltozásokat mérsékelni. Fő hatásuk a kemikalizált környezet miatt a szervezetünben fokozottan keletkező, érfal-károsító szabadgyökök megkötése, de csökkentik a koleszterin szintet és a trombosis készséget is.

A szívizomzat védelmére szintén létezik természetes anyag, melynek felfedezését az úgynevezett „francia rejtély” megoldása tette lehetővé. Hogy mi volt ez a rejtély? Azt tudták az orvosok, hogy minél magasabb a vér koleszterin szintje, annál magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedés, halálozás. Így van ez minden európai országban, ahol ezt vizsgálták. Kivéve Franciaországot. Itt jóval kevesebben halnak meg szívinfarktusban, mint az ugyanolyan magas koleszterinszintű emberek más országokban. A rejtély kulcsát a dél-francia vörösbor adta meg.  Közismert, hogy a franciák rendszeresen fogyasztják a jó minőségű vörösbort, s ennek egy alkotórészéről, a rezveratrol-ról bizonyosodott be kísérletek során az ún. szívvédő hatás. Hogy ez miben áll?  Nos bebizonyosodott, hogy rendszeres szedése esetén a szívizomzat ellenállóvá válik a viszonylagos oxigénhiánnyal szemben.  A meszesedés miatt szűkebb koszorús ereken érkező kevesebb vér viszonylagos oxigénhiányt jelent a szívizomnak, s munkavégzés során ezt légszomj, esetleg mellkasi nyomás érzése jelzi. A  rezveratrollal „előkezelt” szív  jól tud teljesíteni ilyen „szűkösebb” viszonyok között is,  így  nem, vagy jóval enyhébben fognak jelentkezni a jól ismert panaszok. Amennyiben a koszorúsér egyik ága nem csak beszűkül, hanem el is záródik, az ér ellátási területén szívizomelhalás, infarktus keletkezik. A rezveratrollal előkezelt szívben azonban az infarktus jóval kisebb méretű lesz, mert az elhalni készülő terület széli részeinek a túléléshez elegendő lesz az a kevéske vér, ami a szomszédos erek végágacskáiból érkezik.

Sajnos a hazai vörösborok resveratrol tartalma oly alacsony, hogy napi 1,5-2 litert kellene belőlük inni a fenti hatás eléréséhez!

A motor kíméléséhez tartozik az is, hogy nem padlóig nyomott gázpedállal hajszoljuk reggeltől estig.  Esetünkben a padlógázt a folyamatos stressz jelenti. A feszültség növeli a pulzust, többletmunkára hajszolja soha meg nem álló motorunkat. Ha életmódváltással, relaxációs technikákkal sem sikerül „lassítani”, ez ügyben is érdemes körülnézni a természet patikájában. Például s 3000m fölött élő Rhodiola rosea /aranygyökér/ gyökerének kivonatát már az ókori Kínában is használták olyan feszültségoldó szerként, amely egyben fokozta a fizikai és szellemi teljesítményt is.

Dr. Felkai Mária

szakorvos

Megjelent: Patika Magazin / 2006. november /