Az éltető hálózat

Érrendszerünk  mint a növény gyökere ágazik el egyre dúsabb, egyre finomabb szálú szövevénnyé, s minden egyes hajszálér egy-egy szerv /szív, agy stb./ sejtcsoportjainak vérellátását biztosítja, szállítja a működésükhöz szükséges oxigént és tápanyagokat. A hajszálerekből az egyre nagyobb vivőerekké összeszedődő vénás érhálózat pedig elviszi  az elhasznált vért, amit méregtelenítő szerveink megszűrnek és a tüdő oxigénnel dúsít fel. Ez a folyamat percenként átlagosan hetvenkétszer ismétlődik. Gondoltak-e már arra, milyen hatalmas teljesítmény ennek a körforgásnak a 70-80 éven át való fenntartása éjjel-nappal, megállás nélkül?  Ezt a munkát végzi a szív, melynek „munkaeszköze” az érrendszer. Gyermekkorban ez a rendszer többnyire még tökéletes, de az évek múlásával egyre kevésbé képes az eredeti szinten működni. Hogy a fiatalkori állapot minél tovább megmaradjon, elsősorban életmódunkon kell változtatnunk. Mit ne tegyünk? Ne dohányozzunk, ne igyunk mértéktelenül alkoholt, hagyjunk fel a túlzott evéssel. Miért?  A nikotin és az egyéb füstanyagok többek között érszűkületet, érelmeszesedést, szívritmuszavart okoznak. A napi 2dl bornál nagyobb mennyiségű, rendszeresen fogyasztott alkohol egyebek között szívizomelfajulást, ritmuszavart, a vér triglicerid szintjét emelve érelmeszesedést okoz. A túlsúly és annak vérnyomásemelő hatása többletmunkát jelent a szívnek, s ez évtizedeken keresztül szívelégtelenségbe torkollhat. Főként a fölös hasi zsírtömeg az, amely bonyolult mechanizmusokon keresztül növeli a koleszterin és a vércukor szintet, ami szintén érkárosító hatású. Mit tegyünk?  Mozogjunk többet és étkezzünk egészségesebben: napi rendszerességgel 30 perces tempós séta, az étkezésben a szénhidrátok /cukor, csokoládé, kenyér, sütemények, stb./ mennyiségének csökkentése. Mindezért cserébe lényegesen csökken a szív- és az agyinfarktus /stroke/ bekövetkezésének esélye.

Napjainkban azonban egy újabb, a keringési rendszert veszélyeztető tényezővel kell számolnunk: az ipari szennyeződés, a szmog, a mezőgazdasági kemikalizáció hatására a szervezetünkben fokozottan termelődő ún. szabadgyökök szív- és érkárosító hatásával. Mit tehetünk ez ellen? Tudományos kutatások egybehangzó eredménye bizonyítja, hogy egyes gyümölcsökben, pl. a fekete áfonyában nagy mennyiségben találhatók ún. antioxidáns vegyületek /anthocianidin/, melyek közömbösíteni képesek a szabadgyököket. Így ezen gyümölcsök kivonatát, mint antioxidánst rendszeresen szedve csökkenthetjük a környezet érkárosító hatását. A fekete szőlő héjából nyert rezveratrol pedig, szintén tudományosan bizonyítottan, védi a szívizomzatot az oxigénhiánnyal szemben, ill. a már beszűkült koszorúsér-ág elzáródása esetén jóval kisebb területű infarktus keletkezik a rezveratrollal előkezelt szívizomzatban.

A cukorbetegség közismert szövődménye a szív- és érrendszer fokozott károsodása. Ennek következtében a diabeteszesek között jóval magasabb az infarktus, az agytrombózis és egyéb, az érrendszer károsodásából származó betegség. Az anthocianidin és a rezveratrol a cukorbetegség érszövődményeként jelentkező szív- és érrendszeri megbetegedések esetén is segíthet a keringési rendszer karbantartásában.

Így éltető hálózatunk védelmével, tehát a helyes életmóddal, a szabadgyökökkel szembeni védekezéssel, valamint szűkült koszorúserek esetén a szívizom rezveratrollal való edzésével sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért, jó közérzetünkért.

Dr. Felkai Mária

Szakorvos

Megjelent: Patika Magazin / 2006. szeptember /